Index – Gazdaság – Most érdemes panziót nyitni a Dunakanyarban


2019.05.24. 06:44

A Balaton után a Dunakanyar térségére kiírt, 750 millió forintos keretösszegű pályázattal folytatódik a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program keretében indult országos szálláshely-fejlesztés, idézi az MTI a Világgazdaság cikkét.

A Dunakanyart kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánították. Új panzió létesítésére legalább 55 millió, legfeljebb 300 millió forint értékben nyerhető el támogatás a beruházási költség feléig. A támogatásra azok a szálláshelyek is pályázhatnak, amelyek működése tavaly szünetelt, de korábban panzióként üzemeltek, és azok a működő szállodák vagy panziók is, amelyek már legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek.

A pályázat nyerteseinek vállalniuk kell, hogy a támogatott beruházást három év alatt, vagyis 2022 végéig befejezik, 360 napon át nyitva tartanak, és megszerzik a három- vagy négycsillagos minősítést.

Pluszpontokat szerezhetnek a pályázók többek között a környékbeli turisztikai szolgáltatók csomagajánlatainak tervezett értékesítésével, ha helyi jelentőségű fejlesztési vonzerőhöz kapcsolódik a beruházás.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – A menedzserből árufeltöltővé váló Czeczeli Tamás konferencián beszélt a magyar gondokról


Eléggé felkapta a média Czeczeli Tamás történetét, akiről az Index készített videót, miután a Deichmann ügyvezetői pozíciója után egy évvel már egy bevásárlóközpont árufeltöltőjeként találkoztunk vele. Czeczeliről a videónkat közel 700 ezren láthatták az Index videóján, majd bemutatta az RTL Klubtól kezdve a Klub Rádión át az ATV-ig gyakorlatilag a fél magyar média, és hogy a lelkesedés azóta sem csillapodott, arra bizonyíték volt csütörtökön a New York Palotában zajlott HR-konferencia.

A Portfolio HR-revolution elnevezésű rendezvényén Czeczeli volt az egyik meghívott előadó. Azért is őt választották, mert míg az előadók többsége kizárólag cégvezetői szempontból tudta elmondani, hogy hogyan is áll a magyar munkaerőpiac, velük szemben Czeczelinek mindennapi tapasztalatává vált, hogy hogyan néz ki mindez a melósok szemszögéből.

Mi lát egy árufeltöltő, egy melós, kékgalléros azokból a folyamatokból, amiket a cégvezetők alakítanak elvileg a munkások érdekében? A summázata a konferencián elmondottaknak az, hogy

A4-es plakátokkal, motivációs üzenetekkel senki nem fog tudni elérni semmit.

Czeczeli szerint bár nincs forradalmi helyzet Magyarországon, de még simán lehet. A fájdalmas munkaerőhiány és a nagy fokú munkavállalói elégedetlenség ugyanis egyszer átlépheti a kritikus pontot. 

Mindenki elégedetlen.

Czeczeli szerint a hatalom nem érti, mi és miért történik a munkásokkal, és a megoldások helyett a cégvezetők és a politikusok is inkább egymást nyugtatgatják.

Elmesélt egy sztorit, amit még a Deichmann menedzsereként élt meg. Amikor a cégnél zajló hatalmas fluktuáció miatt workshopot szerveztek, hogy kiderüljön, mivel lehetne megállítani a munkaerő-elvándorlást, Czeczeli egy német cégvezetővel kezdett beszélgetni. A német kolléga, amikor megtudta, hogy Czeczeli korábban a DM-nél dolgozott, viccesen megjegyezte, hogy a DM veszélyes cég, ő például sosem ússza meg 200 euró alatt a vásárlást. Ezután Czeczeli elmesélte, hogy náluk a munkavállalók havonta alig keresnek többet ennél az összegnél, a német azonban láthatóan nem is értette, mit akar mondani ezzel. A nagy fokú munkaerő-elvándorlás ellen inkább a vállalati kultúra fejlesztését javasolta.

Ezt a fentebbi történetet Czeczeli most azért mesélte el, hogy rávilágítson, mi érdekli igazából a magyar munkavállalókat, és ehhez képest mi az, amit fentről jónak, hatékonynak, megfelelőnek gondolnak. Aztán rátért arra, hogy mik az ő tapasztalatai árufeltöltőként, ahol most dolgozik.

Összeszámolta például, hogy a boltban, ahol dolgozik, az öltözőtől az eladótérig két tucat HR-es információs anyag van kiragasztva a faliújságra, amiket azért tesznek ki, hogy üzenetekkel motiválják a munkavállalókat, de Czeczeli szerint ő még életében nem látott egyetlen munkavállalót sem megállni egy-egy ilyen iromány előtt.

Inkább a WC előtt állnak, mert abból meg csak egy van, és arra vár mindenki. 

A többség a 140 ezres fizetésével is elégedetlen, és a WC előtt állva nem azon gondolkodnak, hogy mit adjanak még el, vagy hogy hogyan tehetnék még sikeresebbé a boltot, hanem hogy mikor kerülnek már sorra. 

A mai magyar munkavállalóknak nincs komfortérzetük.

Ezért is lenne fontos szerinte, ha a háeresek személyesen és rendszeresen lemennének a munkavállalók közé beszélgetni. Czeczeli szerint azonban Magyarországon a kétkezi munkástól a cégvezetőig mindenki szorong, és ez a szorongás pedig rossz döntéseket szül.

Amit ő szorongás ellen javasolt, az – ahogy megfigyeltem a konferencián megjelenteket – nagyon távolinak tűnik a menedzseri fotelekből nézve. Czeczeli ugyanis azt mondta, hogy globálisan kevesebbet kellene fogyasztanunk, mert így is túlfogyasztunk, és mindenki csak még több profitot akar, míg szerinte kevesebb is elég. Ő például sokkal elégedettebb azóta, hogy már nem hajszolja a profitot. 

Talán kevesebb is elég, adjunk kicsivel több pénzt az embereknek, kicsit közelítsük egymáshoz a jövedelmeket.

Érdekes volt a kontraszt, mert mind Czeczeli előtt, mind pedig utána nagy cégek vezetői szólaltak fel, akik a követelőző munkavállalókról beszéltek, és arról, hogy a magyarok helyett először kárpátaljai magyarokat voltak kénytelenek alkalmazni a magyarországi gyáraikban, majd amikor ők is elfogytak, olyan ukránokat, akik már magyarul sem beszélnek.

Fotó: Stiller Ákos





Source link

Index – Gazdaság – Átvariálná a kormány a kocsik adóterheit


2019.05.22. 09:33

Jelentősen csökkentenék az illetékek, díjak és más közterhek számát és mértékét annak érdekében, hogy könnyebb és olcsóbb legyen kocsit cserélni, így megújuljon az elavult magyar járműállomány – derül ki a Pénzügyminisztérium Hvg.hu birtokába került előterjesztéséből.

Az adócsökkentéssel a költségvetésből összesen 19 milliárd forintnyi bevétel esne ki, amit azonban az öregebb importautók regisztrációs adójának és az öregebb cégautók közterheinek emelésével ellensúlyozna a tervezet.

A kormányhatározat elfogadása esetén 

  • eltörölnék a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékét;
  • az eredetvizsgálat díját;
  • a külföldről származó gépkocsi esetén a származás-ellenőrzés díját és a rendszámtábla,
  • illetve a regisztrációs matrica díját abban az esetben, ha a gépjármű megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.
  • Egyszerűsödnének az öröklés szabályai.
  • A legfiatalabb kocsiknál felére, az autók többségénél enyhén csökkenne a gépjárműadó.
  • A környezetkímélő – elektromos és tölthető hibrid – járművek kedvezményei megmaradnának.
  • Mesterségesen fékeznék az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát, ezért jelentősen átalakítanák a regisztrációs adót, bevezetnék a EURO6-os kategóriát, ezzel leginkább az öreg dízautók importját drágítanák.
  • A cégautóadó mértéke a környezetvédelmi besorolás alapján differenciáltabb lenne és emelkedne, méghozzá a rosszabb környezetvédelmi besorolású és az erősebb gépjárművek esetében jelentősen, más csoportokban kisebb mértékben.

A már forgalomban lévő autók esetében a gépjárműadó nem változna.

A dokumentumnak része a kidolgozott kormányhatározat is, amit egyszerű elfogadni, azonban a javaslat többi részének elfogadásához több jogszabályt is módosítania kell az Országgyűlésnek. Az előterjesztés készítői szerint a parlament még a tavaszi ülésszakán tárgyalhatja az előterjesztés alapján kidolgozott törvényjavaslatot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – Rogán kegyvesztett vállalkozója és Berki Krisztián is elismerte bűnösségét egy áfacsalási perben


Elismerte bűnösségét a kormánytól egykor milliárdos üzleteket leakasztó, de mára kegyvesztetté váló PR-vállalkozó Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken tartott keddi előkészítő tárgyalásán.

– tudósított a 444.hu.

Kunát azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Kunára 2 év 5 évre felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Az ügyészek bíróságon tett nyilatkozata szerint a vállalkozó az eljárás kezdete óta kifizette az általa a költségvetésnek okozott kárt. Kuna büntetéséről még nem született döntés.

Az óriás áfacsalási ügy előkészítő tárgyalása a héten kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Összesen 60-nál is több vádlott van, ők a tudósító szavaival szólva

ügyvédeikkel együtt csurig töltötték a bíróság Fő utcai épületének legnagyobb tárgyalóját.

Az ügy főszereplője nem Kuna Tibor, az elsőrendű vádlott egy bizonyos V. Attila, aki az ügyészség szerint a társaival együtt olyan bűnszervezet működtetett, amitől számlákat lehetett vásárolni. A bűnszervezet vezetői közül senki sem ismerte el a bűnösségét az előkészítő tárgyaláson.

Az ügyészség klasszikus számlagyárként írta le a szervezet működését, ahol jutalékért lehetett fiktív számlákat vásárolni. A kiállított számla ÁFA-ját a vevő levonhatta a könyveiben, a számlán szereplő összeget pedig a jutalékkal csökkentve visszakapta a bűnszervezettől. A fiktív számlák után az ÁFÁ-t jellemzően soha nem fizették be a költségvetésbe, azt a bűnszervezetben közreműködő vállalkozások tovább számlázgatták egymás között.

Kuna Tibor

Fotó: Soós Lajos / MTI

Kuna nem a számlagyárat működtető bűnszervezet tagjaként, hanem “vásárlóként” szerepel az ügyben, melyben még kegyvesztettsége előtt, 2016-ban hallgatták ki – akkor még azt vallotta, hogy „minden számla mögött valós gazdasági teljesítmény ál“. A per másik ismert vádlottja Berki Krisztián médiaszemélyiség, aki szintén vásárló volt. A mai tárgyaláson ő is elismerte a bűnösségét, rá egy év felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Azért kevesebbet, mint Kunára, mert Berki jóval kevesebb kamuszámlát fogadott be, és így ő “csak” 7,6 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.

Kuna Tibor cégei 2018-ig az állami pr- és kommunikációs tenderek állandó nyertesei voltak; az ő érdekeltségébe tartozott a 2017-es vizes vb-től a MÁV-on át keresztül a Szerencsejáték Zrt-ig egy sor jól fizető állami ügyfél, illetve projekt. Ezeknek az állami megbízásoknak egy részét már azután nyerték el, hogy Kunát 2016-ban gyanúsítottként hallgatták ki az adónyomozók.

2018 júniusában azonban a Rogán Antal propagandaminisztériuma alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal felmondta a szerződéseit Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, mivel- egy nappal egy milliárdos keretszerződés megkötése után – észrevették, hogy a cégek súlyosan megsértették a közbeszerzési törvényt, ami kizáró oknak számít. Kuna Tibor egyébként fideszes kabinettitkárból lett előbb Szijjártó Péter barátja, majd 2014 után Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter bizalmasa, és NER társasági eseményeinek állandó résztvevőjének számított.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – Milliárdokat futnak össze a külföldiek Budapesten


Több mint háromszorosára nőtt a futóturisták száma Magyarországon az elmúlt évtizedben, írja a Világgazdaság az aktív Magyarországért felelős kormánybiztostól és a Budapest Sportirodától kapott statisztika alapján. Az MTI lapszemléje szerint

tavaly már csaknem 25 ezer külföldi vett részt ilyen hazai szervezésű eseményen.

Szinte valamennyien a három nagy budapesti futóversenyre – a Telekom Vivicittá Városvédő Futásra, a Wizz Air Budapest Félmaratonra és a SPAR Budapest Maratonra – érkeztek, 2007-ben még csupán nyolcezren voltak.

A növekedés nem csak a létszámban látszik meg, lecsapódik az itt eltöltött vendégéjszakákban és a futóturizmus generálta költésekben is: az előbbi 2018-ban meghaladta a 80 ezret, az utóbbi pedig a négymilliárd forintot. Ezeken a sorokon a 2007-es bázisévben 21 ezer vendégéjszaka és 600 millió forint keletkezett.

A BSI ügyvezetője, Kocsis Árpád a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a futóturizmus Magyarországon mára iparággá nőtte ki magát, és a régióban Csehországgal versenyez az elsőségért. Tavaly a Budapesten futó nemzetközi mezőny 90 országból érkezett; a legtöbben Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és az Egyesült Államokból. Kocsis Árpád szerint idén 5-10 százalékkal emelkedhet a külföldiek aránya.





Source link

Index – Gazdaság – San Franciscóban már jobban lehet keresni, mint Zürichben


Világviszonylatban már nem Zürichben, hanem San Franciscóban vannak a legmagasabb fizetések a Deutsche Bank felmérése évente megjelenő felmérésének idei kiadása alapján – írja a Bloomberg.

Az egyesült államokbeli város az elmúlt öt évben a fizetések és a lakbérfizetés után megmaradó rendelkezésre álló jövedelem szempontjából 7 és 21 helyet lépett előre a listákon. “San Francisco az amerikai techszektor növekedése miatt tudta lehagyni a jövedelmek szempontjából hagyományosan erős fővárosokat. És bár a lakásbérleti díjak is gyorsan nőttek, ezek még elmaradnak a legnagyobb fővárosokban tapasztalható áraktól” – mondták a tanulmány készítői a lapnak.

A fizetések vásárolóerejének növekedéséhez hozzájárul a dollár más fizetőeszközökhöz képest viszonyított, elmúlt 5 évben tapasztalható erősödése is. És bár Zürich más csak második fizetések alapján összeállított listán, életminőség alapján még mindig a svájci város az első, bár az árak is itt a legmagasabbak.

A felméréshez a Deutsche Bank a termékek és a szolgáltatások árait dollárra számították át. A bérek esetében az átlagokat vették, ami miatt az olyan városok, amiknek nagyobb a lakossága, előrébb végeztek a listákon, hiszen a magasabb bérek felfele húzzák az átlagokat.

A bank egy “káros szenvedély-indexet” is összeállított, ebben a cigaretta és a sör ára alapján hasonlították össze a városokat. Az derült ki, hogy 2019-ben Melbourne volt ebből a szempontból a legdrágább, Oslót megelőzve. A lista tetejére Sydney, Auckland és Dubaj is felfért.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – 1717 százalékkal növelte profitját Mészáros IT-cége


Az ide első negyedévben 483 millió forint volt a 4iG Nyrt. üzleti eredményessége, 1717, azaz ezerhétszáztizenhét százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor – írja pénteki közleményében a cég. A vállalat, ami a tavalyi első negyedévben még veszteségesen működött, idén adózás után 280 millió forintos eredményt ért el.

Hogy mi történt a két negyedév között? Hát beszállt Mészáros Lőrinc!

A Mészáros-birodalom két tőzsdei vállalata, a Konzum és az Opus Global tavaly nyáron, vagyis 2018 második negyedévében jelentette be, hogy 50 százaléknál nagyobb befolyást vásárol az informatikai cégben. A 4iG részvényárfolyama már a bejelentés előtti pár hónapban is szárnyalt, valószínűleg azért, mert már sejteni lehetett, hogy Mészárosék kiszemelték maguknak.

Azóta pedig a cég megismétli azt az üzleti csodát, amit már a Konzum, az Opus és az Appeninn részvényeivel is láthattunk, miután a NER első számú üzletembere beszáll.

A vállalat árfolyama egy év alatt 1316 százalékkal, piaci kapitalizációja pedig 1797 százalékkal nőtt. 

(Hogy ez hogy működött korábban, arról a Hol a Pénz? podcast adásában magyaráztuk el). 

A cég a tulajdonosváltás óta persze sorra nyeri az állami tendereket, nemrég egy 4 milliárd forintos informatikai közbeszerzést nyert el. A 4iG vezetését nemrég a Mészáros-cégek talán legfontosabb vezetője, Jászai Gellért vette át, ami sokak szerint azt jelzi, mennyire fontos Mészároséknak a cég.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – Hitelkártyás trükkök: a bankoknak elegük lett a bankkopasztókból


Pár száz, talán pár ezer leleményes magyar is arra alapozta a megélhetését, hogy a hitelkártyákat kibocsátó bankokat szívatta. Trükkjeik lényege az volt, hogy az 1-2 százalékos visszatérítéseket nem rendeltetésszerű hitelkártya-használat esetén milliós tétellé lehetett duzzasztani. Természetesen sokan és sokféleképpen keverték-kavarták a módszereket, mutatjuk az alapvető példákat.

A kincstári csel

A Magyar Államkincstár (MÁK) azzal is vonzóvá szeretné tenni a magyar állampapírok tartását az ügyfeleknek, hogy nincsenek költségei az állampapírok megvásárlásának, a számlavezetésnek vagy az eladásnak.

Gondoljunk ezek után egy olyan trükkös „befektetőre”, aki naponta többször is vesz a hitelkeretének terhére egymillió forintért állampapírt, majd tíz perc múlva visszaváltja azokat. Költség nem terheli, de az egymilliós vásárlás után jár az 1-2 százalékos, vagyis 10-20 ezres cash back. Ha többször megcsinálja valaki a trükköt, akkor az összeg sokszorozódik. Azt pedig ki róhatná fel neki, hogy „bizonytalan”?

A nagy postarablás

Talán még egyszerűbb a simli megvalósítása a postán. Ma már a Magyar Postán is vásárlásnak minősül a kártyás fizetés. Tételezzünk fel egy ügyes házaspárt, vagy két olyan cimborát, akik még össze sem köthetőek.

Ha az egyik, az „A” kártyabirtokos a postán feltölti a másik, a „B” simlis ügyfél hitelkártyáját, majd a megkapott összegből a „B” játékos egy másik postán visszatölti az első kártyáját, akkor oda-vissza utaztathatják ugyanazt az összeget, és mindegyik vásárlásnak minősül, jár a cash back.

A visszacserélős trükk

A legprofibbak után jöjjön egy macerásabb módszer, a közepesen profik próbálkoztak IKEA-s bútorok vagy műszaki cikkek, esetleg értékesebb ruhák megvásárlásával, majd visszavitelével, illetve szállodai foglalásokkal és azok lemondásával is.

A lényeg, hogy szülessen egy hitelkártyás vásárlás, majd legyen egy olyan ellenirányú művelet, amelyik nem a kártyás fizetés visszavonása, hanem valamilyen egyéb művelet. A foglaló oldal visszautalja a pénzt, vagy az áruház készpénzben visszaadja az összeget, ha az ügyfél fél órán belül mégsem kéri az árut és inkább indoklás, minőségi kifogás nélkül visszaviszi az árut.

Nyilván aki erre adja a fejét, az pontosan utánanéz, hogy hol milyen szabályai vannak ennek, meddig lehet a bontatlan ruhát, bútort, műszaki cikket visszaadni úgy, hogy az eladó ne kérdezzen, csak fizessen.

A csalás legalsó szintjét a fitnesztermek, a benzinkutak, a szoláriumszalonok azon alkalmazottai jelentik, akik a készpénzes fizetések helyett mindig a saját hitelkártyájukkal fizetnek, így növelik a cash back összegüket. Elég feltűnő a banknak, a cégnek, ha egy alkalmazott havi 20 millió forintért tankol, persze kicsit lehet ezt is cizellálni, nem saját kártyával, több kártyával.

Itt van, de kezd visszaszorulni

Az általunk elért bankárok szerint a probléma még mindig jelen van a hazai bankrendszerben, hiszen ez is egy olyan rabló-pandúr játék, mint a bankjegynyomdák és a hamisítók vagy a vírusirtók és a vírusterjesztők küzdelme, a trükkösök kitalálnak valamit, a banki szabályok pedig lépni próbálnak. A bankok oldaláról könnyíti a küzdelmet, hogy minden elektronikus, mindennek nyoma van, a rendszerek szinte azonnal kiszűrik a csalókat.

Az viszont nehézség, hogy a bank eléggé eszköztelen, ha valami nem rendeltetésszerű használat, de semmiképpen sem büntetőügybe illő. A bankok szerint ez a termék alapvetően arról szól, hogy egyhavi hitelkeret erejéig az ügyfél vásároljon, tankoljon, költse a bank pénzét, és ha jogosult, akkor szerezze meg az elérhető cash backet.

A bank felől tehát az a cél, hogy a hitelkeretben foglalt összeget leginkább havonta csak egyszer költse el az ügyfél, nem pedig sokszor; ha többre van szüksége, akkor pedig kérje, hogy emeljék meg a keretét.

Ha a bank azt látja, hogy valaki trükközik, akkor fel tudja mondani a szerződést,

a banknak ezt nem is kell indokolnia, nincs szolgáltatási kötelezettsége, de általában van egy egy-két hónapos felmondási idő,

Perekről mi itthon nem hallottunk, a trükközés nem Btk.-s, vagyis nem bűncselekmény, esetleg Ptk.-s, azaz a szerződéssel kapcsolatos rosszhiszeműség merülhet fel. Külföldön voltak is ilyen perek, bankok pereltek be cash back csalókat, sőt olyan esetről is hallottunk, amikor a bank egyszerűen leemelt az ügyfél számlájáról trükkösen megszerzett cash back összegeket, és bár ilyenkor az ügyfélnek kell perelnie és futnia a pénze után, azért egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy ilyen perben kinek áll a zászló.

Kínálat erőltette termék

Ám az igazi védekezés az, ha a bank úgy alakítja ki eleve a kártyaszerződés feltételrendszerét, hogy ne is legyen tere a csalásnak. Mint forrásaink elmesélték, bár csalogatóan hangzik, hogy ha ennyire vissza lehet élni vele, akkor ne is legyen pénzvisszatérítés, de ez egyáltalán nem ilyen egyszerű.

A hitelkártya termék lehet vonzó, de lehet elég rémisztő is, nem véletlen, hogy a bankok jellemzően erőteljes rátukmálással értékesítenek.

A kártyával járhat éves díj, havi díj, magas kamat, késedelmi díj, ezekkel szemben mindenképpen erős marketingérveket kell adni. Az alacsony kamatkörnyezetben az még nem egy óriási ajánlat, hogy egy hónapig ingyen használhatja az ügyfél a bank pénzét, jól jön mellé a cash back vonzereje.

Jóhiszemű nyereségek

Gondoljunk csak bele, vannak olyan megoldások, amikor bőven jóhiszeműen is nagyot lehet kaszálni. Például egy postán befizetett egészségpénztári díj, ami után a hitelkártyával költjük el a magánrendelőben az egészségpénztárnál tartott pénzünket, és máris duplán nyertük meg a cash backet.

De a különböző élelmiszerláncokkal vagy repülőtársaságokkal kialakított banki co-branded kártyák is vonzóak lehetnek, itt nem casht, hanem vásárlási, repülési pontokat lehet gyűjteni. Ha pedig minden barát egy co-branded kártyával vesz repülőjegyet, akkor a barátok, de a kártyabirtokos is nagyon jól járhat.

A limit a megoldás

Egy szó, mint száz, a bankok ugyan teljesen nem engedik el a cash back programokat, de próbálnak 0-20 ezer forintos havi visszatérítési limiteket beállítani, és

egyre több bank már egészen 3000 forintig lement a havi maximális limittel.

ha néhányan ezt az összeget két-három kártyára is elviszik, az nem nagy veszteség a bankoknak, és az ügyfelek sem tudnak rá egzisztenciát alapítani.

Éppen ezért egyes bankárok szerint a leleményes magyarok ma már cash back limit nélküli külföldi kártyákat is alkalmaznak. Az Európai Unióban a határon átnyúló szolgáltatások miatt ez igen egyszerű, és könnyen lehet, hogy a nyugati bankok még nem ismerik annyira a hagyományos magyar „okosságokat”.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – Aki Görögországba megy, most már végig autópályán szelheti át Szerbiát


2019.05.19. 09:20
Módosítva: 2019.05.19. 09:21

Átadták a Nyugat-Európát Görögországgal összekötő, a Szerbiát észak-déli irányban átszelő autópályát, így ezentúl gyorsabban lehet eljutni a görög tengerpartra, írja az MTI.

Untitled-2

Az autópálya utolsó, 26,3 kilométeres szakasza a dél-szerbiai, sziklás Grdelica-szoroson keresztül vezet. Megépítése hat évig tartott és mintegy 450 millió euróba (146,3 milliárd forint) került.

Az autópálya befejezése előtt ezen a szakaszon – főleg a nyári szezonban – gyakoriak voltak a balesetek és a dugók. A kanyargós, meredek hegyi úton ugyanis csak nagyon lassan lehetett haladni.

A szerb-magyar határt a szerb-észak-macedón határral összekötő úton 2018-ban 58 millió jármű haladt át, és a várakozások szerint idén ez a szám további kétmillióval növekszik majd, közölte a szerb építésügyi minisztérium. 

Szerbia déli szomszédja, Észak-Macedónia tavaly fejezte be az országot átszelő autópálya kiépítését, Görögországban azonban még nem készült el a macedón határt Szalonikivel összekötő 60 kilométeres autópálya-szakasz.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link

Index – Gazdaság – Több Mercedest érinthet a Daimler dízelbotránya a korábban jelzettnél


2019.05.19. 14:47
Módosítva: 2019.05.19. 14:47

A korábban jelzettnél több Daimler modellt érinthet a dízelmotorok károsanyag-kibocsátási értékeit manipuláló szoftverfunkcióval szemben felmerült gyanú, írja az MTI a Bild am Sonntag lapra hivatkozva. 

A lapjelentés alapján a szóban forgó motorvezérlő szoftverfunkció a hűtőfolyadék hőmérsékletét szabályozza azzal a céllal, hogy a motor nitrogén-oxid-kibocsátása mérőpadon ne haladja meg a megszabott határértékeket, forgalmi körülmények között azonban ezt már nem teszi.

A lap értesülése szerint a szóban forgó szoftverfunkciót nemcsak a Mercedes GLK terepjáró modellekbe, hanem a Mercedes C-, E- és S-osztály modelljeibe is beépítették.

A Mercedes GLK modell motorvezérlő szoftverébe beépített funkció ténye és az emiatt folyamatban lévő hatósági vizsgálat az idén áprilisban vált médiajelentéseknek köszönhetően ismertté. A német szövetségi közlekedési minisztérium akkor közölte, hogy a vizsgálat 2018 ősze óta tart és annak lezárásáig nem hoznak nyilvánosságra részleteket.

A Daimler közleménye szerint a szoftverfunkciót saját maga jelentette be a Kraftfahrt-Bundesamtnál (KBA) és együttműködik a hatósággal a folyamatban lévő vizsgálatban. A funkciót a Daimler egyébként nem tekinti illegálisnak. A meghallgatások még tartanak, ezért minden esetleges visszahívási akcióról vagy az érintett modellek számáról tett kijelentés “puszta spekuláció”.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!





Source link