Index – Gazdaság – Nagyon megugrott az olaj ára

Index – Gazdaság – Nagyon megugrott az olaj ára


2019.09.16. 05:15

Jelentősen megemelkedtek az olajárak a hétfői piaci nyitáskor a szaúdi Aramco cég létesítményei ellen a hét végén végrehajtott dróntámadások után, amelyek visszavetették a kitermelést az olajországban. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 67,28 dollárra emelkedett az ázsiai piacokon, 11 százaléknyit a pénteki záráshoz képest. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára szintén 10 százalékot meghaladó mértékben, hordónként 60,60 dollárra nőtt. Közvetlenül nyitás után mindkét típus ára magasabban is állt. (MTI)
Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv – mondta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. A hétfőn megjelent interjúban kijelentette, hogy “a mesterséges intelligencia által dominált, előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától”. Az akciótervet részletezve elmondta: szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak együttműködni a piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig. (Magyar Hírlap)
Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók. Az érdekképviseletek vezetői legkésőbb december elejéig egyezségre szeretnének jutni az áruházláncokkal a jövő évi béremelés mértékéről. A folyamatot gyorsítja, hogy már ismert a bérminimum jövő évi szintje, és a tárgyalásokon már a megemelt, 210 600 forintos minimum lesz a kiindulópont. (Világgazdaság)




Source link

Index – Gazdaság – Amerika kész piacra dobni olajtartaléka egy részét a szaúdi helyzet miatt

Az Egyesült Államok szükség esetén kész megnyitni stratégiai olajtartalékait a szaúdi Aramco elleni dróntámadások után – írja az MTI az amerikai energiaügyi minisztérium egyik illetékese nyomán.
Az Egyesült Államok stratégiai olajtartaléka 645 millió hordó. Elemzők szerint annak a jelzése, hogy Washington hajlandó lenne tartaléka egy részét piacra dobni, visszafoghatja a várhatóan emelkedő olajárat a piacok hétfői nyitásakor.
Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 23 cent (0,38 százalék) csökkenéssel, 60,15 dolláron zárt. A jemeni dróntámadás szombaton történt, de hétvégén szünetel a kereskedés, ezért csak hétfőn fog kiderülni, milyen hatást gyakorol az árakra.

A támadások miatt az Aramco olajtermelése mintegy a felével, napi 5,7 millió hordóval csökkent. Augusztusban napi átlagban a szaúdi olajtermelés 9,78 millió hordó volt.

A szaúdi olajlétesítmények elleni támadás miatt kieső mennyiséget az olajvállalat tározóiban tartalékolt mennyiségből fedezik. Vasárnap a szaúdi állami televízió azt közölte, hogy nincs fennakadás az olajexportban. Szaúdi bejelentés szerint a támadások miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítására használt napi mintegy 2 milliárd köbláb (35,3 köbláb=1 köbméter) fölgáz termelése is kiesett.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió értesülése szerint hetekre lesz szükség a támadások miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállítására. A szaúdi tőzsde irányadó mutatója, a Tadawul mintegy 3 százalékos mínuszban indította a vasárnapi kereskedést, de röviddel zárás előtt már csak 1 százalékos gyengülést jelzett. Az Egyesült Államok szerint Irán áll a szaúdi olajlétesítmények elleni szombati támadások miatt, Teherán ezt cáfolja.


Source link

Index – Gazdaság – 11 ezer milliárd forint értékben válik meg üzletágaktól a GE

A General Electric értékesíti az alaptevékenységéhez közvetlenül nem tartozó üzletágakat, hogy a bevételből csökkentse adósságát – számolt be az MTI.
Larry Culp, a GE vezérigazgatója a Morgan Stanley által a befektetőknek szervezett konferencián azt mondta, hogy mintegy

38 milliárd dollárnyi eszközállományt építenek le,

ez forintban 11,4 ezer milliárdnak felel meg. Már tart a General Electric biotechnológiai vállalkozásának eladása a Danaher amerikai konglomerátumnak, a múlt héten pedig azt jelentették be, hogy a GE mintegy 3 milliárd dollárért részesedést ad el az olajipari szolgáltatásokat nyújtó Baker Hughes cégben és ezzel a tulajdonhányada 50 százalék alá csökken.

A GE azért válik meg kevésbé fontos vállalkozásaitól, hogy csökkentse adósságát, amely meghaladja a 100 milliárd dollárt. A 300 ezer embert foglalkoztató GE történetéről és az utóbbi évekbeli lejtmenetéről itt olvashat bővebben. 


Source link

Index – Gazdaság – Sok fiatalnak reménytelen a saját lakás, jön a bérlők generációja

Talán senkit nem ér meglepetésként, hogy Magyarországon a fiatalok lakáshoz jutása nagyban függ a családi háttértől, attól, hogy mennyire tudja őket közvetve vagy közvetlen formában támogatni a rokonság. A KSH 2015-ös felmérése szerint 2005 és 2015 között a 36 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka vette igénybe a családja anyagi támogatását a lakása megvásárlásához.
A lakáshoz jutás esélyét nagyban befolyásolják a rendelkezésre álló állami támogatások is, azonban ezek Magyarországon erősen a gyermekvállaláshoz vannak kötve, ráadásul kialakításukból adódóan nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek a szegényebbek számára.

Ez azt eredményezi, hogy azok számára, akik képtelenek a tulajdonosi piacra belépni – a családi vagy állami támogatás hiányában – szűkebb lehetőségek maradnak a lakhatásra, így 

tovább nő a szakadék az alacsonyabb és magasabb státuszú fiatalok között.

A lakásbérlésre kényszerülők számos további problémával néznek szembe: az önkormányzati bérlakások nem állnak megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre  ahhoz, hogy valós alternatívát nyújtsanak, a magánbérleti szektorban pedig az egyre növekvő árak kényszerítik súlyos kompromisszumokra a lakáskereső fiatalokat, például zsúfolt társbérleményekben kényszerülnek lakni.

Ezek a körülmények is szerepet játszanak abban, hogy egyre jobban kitolódik a fiatalok önállósodása. 

A szülői házban élő 18 és 34 év közötti fiatalok aránya 2018-ban 62,7 százalék volt, míg az EU-s átlag 2017-ben 48,1 százalék volt.

Még nagyobb az eltérés az uniós átlag és hazánk között ha a 25-35 éves korosztályt nézzük, hazánkban ebben a korban az emberek 42,4 százaléka él még a szüleivel, míg az EU-s átlag mindössze 28,5.
Bérlői generáció
Jelentős szerepet játszanak a lakásvásárlásban a megtakarítások is. Azonban a hazai háztartások csak kis része rendelkezik megtakarítással, 2015-ben az összes háztartás mindössze 12 százalékának volt megtakarítása, a legalacsonyabb jövedelmű tizedben pedig csak 3 százaléknak. Fontos változást hozott 2018 ezen a téren, ugyanis ekkor szüntették meg a lakástakarékok állami támogatását, ezzel a támogatási formával főként a középosztály tagjai éltek.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatása szerint a 25-35 év közötti fiatalok is főként a lakástakarékkal számoltak a lakásterveikben. Így a csok maradt mint fő lakhatási támogatás, amit ekkor jelentősen kibővítettek, de úgy, hogy felfelé, a gazdagabbak számára nyitottabbá vált (például nem volt többé akadály a meglévő lakás), de a szegényebbeket kiszorító szabályozások megmaradtak.

Közben komoly változás játszódott le a hazai lakásrendszerben a saját tulajdonú lakásban élők és a bérlők aránya között. Hagyományosan Magyarországon az előbbiek dominálnak, 1999-ben a KSH adatai szerint a 35 év alatti háztartásfővel rendelkező háztartások 83,1 százaléka saját tulajdonú volt és csak 10,2 százalék élt magánbérlakásban.

nálunk is kialakulófélben van egy, úgynevezett “bérlői generáció”.

Az elmúlt tizenöt évben ugyanis a háromszorosára nőtt a fiatalokon belül a lakást bérlők aránya, 2015-re 66,4 százalékra csökkent a saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya, a bérlakásban élők aránya pedig 30,3 százalékra nőtt.
Az MTA 2017-8-as felmérése alapján a fővárosi fiatalok 23,8 százaléka élt bérelt lakásban, ők a következőkre panaszkodtak:
a magas ár,
a bizonytalanság,
rossz minőségű lakások
és zsúfoltság.
A megkérdezettek közel kétharmada azt mondta, hogy csak azért él bérelt lakásban, mert nem tudott sajáthoz jutni. Legtöbbjük lakhatási célként a saját lakást jelölte meg, de nem voltak bizakodóak, 40,4 százalékuk úgy vélte, hogy hosszú távon, akár évtizedekig is albérletben fog élni. 
Közös kecó
A magyarországi “bérlői generáció” helyzete több szempontból is sajátos. Egyfelől probléma, hogy az önkormányzati bérlakásszektor gyakorlatilag nem játszik szerepet a lakhatás megoldásában. Másfelől az is probléma, hogy a tulajdonosok – az őket is sújtó bizonytalanságok miatt – vonakodnak kiadni a lakásaikat olyan kockázatosnak ítélt bérlőknek mint például a kisgyerekes családok.
Vannak azonban alternatívák. Számos országban népszerű, és nálunk is megjelenőfélben van a co-housing, amikor a lakhatást biztosító épület közösségi (szövetkezeti, alapítványi) tulajdonban vannak. Ennek az az előnye, hogy hosszú távon is lakhatást tud biztosítani különféle hátterű embereknek és háztartásoknak.
Ennek ellenére a tanulmány szerint fontos lenne úgy átalakítani az állami lakástámogatások rendszerét, 

hogy a különböző társadalmi státuszú csoportok igényeit is figyelembe vegyék, és különböző a élethelyzetekre differenciált támogatások legyenek elérhetőek.

Emellett fontos lenne a megfizethető bérlakásszektor létrehozása, részben építéssel, a meglévő lakásállomány bevonásával. Valamint az is, hogy a bérlők és a tulajdonosok számára is egyaránt biztonságot nyújtó konstrukciók jöjjenek létre.


Source link

Index – Gazdaság – A Google egymilliárd eurós bírságot fizet a francia adóhatóságnak

Közel egymilliárd euró büntetést fizet a francia adóhatóságnak a Google cserébe azért, hogy leállítsák az amerikai techóriás elleni nyomozást – írja a BBC. A vállalat 500 millió euró büntetést és 465 milliónyi adóhátralékot fizet ki, a francia hatóság szerint viszont ez még így is kevesebb, mint amennyi adót a Google nem fizetett be. Nyomozók szerint 

a Google összesen úgy 1,6 milliárd eurónyi adóval tartozik a francia államnak.

A Google-lel szemben 2016 óta folyik nyomozás Franciaországban. A Google – sok más multinacionális céggel együtt – alig fizet adót az európai üzletei után, az uniós központja pedig a nagyon megengedő adórendszerrel bíró Írországban van, és Írországban, Hollandiában, valamint karibi adóparadicsomokban bejegyzett cégek bonyolult hálóján keresztül tudja „optimalizálni” az európai bevételei után fizetendő adót. 
Ahogy korábban írtuk, a Google-t birtokló Alphabet kétféle trükköt használ: az egyik „dupla ír”, a másik „holland szendvics” néven ismert a nemzetközi adóelkerülő zsargonban. A módszerek lényege, hogy a cég egy írországi leányvállalatától egy alkalmazottak nélküli holland társasághoz viszi át a bevételét, majd egy bermudai postafiókcéghez, ami szintén Írországban van bejegyezve. 

A Google a magyar adóhatósággal is vitában van. A NAV a reklámadó elkerülése miatt szabott ki egymilliárd forintos büntetést a cégre, amely ezért perel. Az ügy jelenleg az Európai Bíróságon van, ahol, úgy tűnik, a Google áll nyerésre. 
A cég márciusban az Európai Bizottságtól is kapott egy jókora, 1,5 milliárd eurós büntetést, bár azt nem adóügyek, hanem versenyjogi kihágások miatt, amiért piaci súlyát kihasználta az online hirdetések piacán. Hasonló okokból tavaly már kapott egy 4,3 milliárd eurós büntetést is a Google. 


Source link

Index – Gazdaság – Újra jönnek az uniós források, de ez nem volt ingyen a kormánynak

Az elmúlt héten elképesztő nagy összegben, 500 milliárd forint értékben utalt uniós támogatásokat a magyar államnak az Európai Bizottság. Ez nemcsak azért érdekes, mert ekkora összegben ritkán folyosítanak egyszerre EU-s pénzeket, hanem azért is, mert a Portfolio.hu cikke szerint azt jelzi, hogy a magyar kormány rendezte az uniós pályázatokkal kapcsolatos vitáit a Bizottsággal. Mindez nem volt ingyen, sok tízmilliárdos büntetéseket vállalt be ezért a kormány, de még így is olcsóbban megúszta, mint arra számítani lehetett. A pontos összeget nem lehet tudni, de a portál információi szerint 

50 és 300 milliárd forint közötti büntetést vállalt be a kormány,

vagyis ennyi, eredetileg uniós pénzből finanszírozni tervezett pályázat számláit nem adták le Brüsszelnek, így ezeket a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta. Korábban az a hír keringett, hogy akár 500 milliárd forintról is le kell mondania a magyar kormánynak. Az elmúlt hetekben több elszámolási vitát is sikerült így csendben rendezni cserébe azért, hogy újra utaljon pénzt az EU:

Augusztus végén lezárult a magyar audithatósági rendszer ellenőrzése, amely azt vizsgálta, hogy vannak-e rendszerszintű problémák az uniós pénzek elosztását ellenőrző magyar intézményekkel. Ha a vizsgálat azt állapította volna meg, hogy ezzel baj van, akkor a magyar kormány valószínűleg semmilyen uniós számlát nem tudott volna Brüsszelbe küldeni. 
Szintén nyár végén lezárult a vízügyi keretközbeszerzésekről szóló, évek óta húzódó vita, amely arról szólt, hogy gyanúsan zártak ki óriási, 70 milliárdos vízügyi pályázatokból egyes szereplőket. Ebben a projektben 25 százalékos büntetést vállalt be a kormány, ami 52 milliárd forintot jelent, vagyis ennyi pénzt végül nem fizetett ki utólag az EU a projektre. 
Számos más ügyben is vita volt, ezekre a Portfolio információi szerint egyfajta átalánykorrekcióként 10 százalékos büntetést vállalt a kormány, vagyis több tízmillió forintról mondott le. 
A nemrég a magyar államnak küldött pénz olyan projektekre jött, amelyeket már saját pénzből kifizetett saját forrásból, vagyis már megvalósult projektek utófinanszírozásáról van szó. Érdekesség viszont, 

a rekordgyenge forint miatt most jól jár az állam,

hiszen az euróban utalt támogatás most többet ér forintban, mint ért volna, ha nincs vita, és már korábban utalja a pénzt a Bizottság. 


Source link

Index – Gazdaság – Áder János szerint 2030-ra karbonsemleges lehet a magyar áramtermelés

2030-ra az előállított áram több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet Magyarországon – jelentette ki Áder János pénteken az MTI beszámolója szerint.  Mindezt a köztársasági elnök az Alteo Nyrt. új, 1,1 milliárd forintból fejlesztett energiatárolójának átadóünnepségén mondta.  
Áder közölte: a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez az egyik legfontosabb az áramtermelés és az energiatermelés szén-dioxid-mentességének elérése. Ha a paksi erőmű megvalósul, és ha az elmúlt éveknek megfelelő ütemben épülnek naperőművek, akkor Magyarországon már 2030-ra az előállított áram több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. 
Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió ugyan el akart fogadni egy tervet, hogy 2050-re legyen karbonsemleges az unió gazdasága, ezt azonban a magyar kormány – a lengyel és cseh kormánnyal együtt – megvétózta.       
Az energiatároló átadásán ott volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is, aki szerint a projekt bizonyította, hogy képesek az energetikai rendszer egyik legfontosabb elemének kifejlesztésére. Arról is beszélt, hogy a jövő energiatermelése nem támaszkodhat egyetlen technológiára. Magyarországnak a kormány döntése szerint a nap- és az atomenergia kiegyensúlyozott felhasználása jelenti a fenntartható megoldást, ezt kiegészíti számos más technológia. Az eddigi döntések növelték a hazai naperőmű kapacitást, a tavalyi 700 megawattos szintről 2022-re 3000 megawatt fölé fog emelkedni, és 2030-ra a 7 ezer megawattnyi kapacitást el fogja érni az ország. 
Palkovics szerint  Magyarországon a gazdasági növekedés nem járt az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével:

tavaly 0,6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a GDP 5 százalékkal nőtt.

Az ország 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását. Fontosnak nevezte, hogy az ország a régióban energiaexportőrként is megjelenjen.
Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgató tájékoztatása szerint a projekthez a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 500 millió forint támogatást kaptak, a tároló 3 év alatt készült el, több mint 1,1 milliárd forint értékben. Ezzel a régióban első ilyen létesítménnyel tervezhetőbb a megújuló energia felhasználása. 
       


Source link

Index – Gazdaság – 13 milliós büntetést kapott a K&H Bank

A Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi jogszabálysértések miatt 13 millió forintra bírságolta a K&H Bank Zrt.-t – írja az MTI.
Az MNB pénteki közleménye szerint a K&H a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló jegybanki rendelet mellett több rendelkezést, előírást is megsértett. Megsértette egyebek között
a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra,
a keretszerződés tartalmára,
a felelősségi és kárviselési szabályokra,
a fizetési művelet összegének visszatérítésére,
valamint a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra vonatkozó rendelkezéseket.
A jogszabálysértő állapot több esetben is huzamosan állt fenn – írta a jegybank. A hitelintézetnek legkésőbb december végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.


Source link

Index – Gazdaság – Számmisztikai tréningre invitálja tagjait az egyik iparkamara

Numerológiai, számmisztikai tréningre toborozza tagjait a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi és Iparkamara – derül ki egy lapunk birtokába jutott levélből, amit az iparkamara a tagjainak küldött szét.
A meghívó a “Vállalkozói Sikerklub” tréningjére szól, az iparkamara pedig azzal teszi kecsegtetővé az ajánlatot, hogy tagjai a “piaci árnál” olcsóbban vehetik igénybe a szolgáltatást. Azt írják, hogy egy ilyen “önismereti” tréning piaci ára 90 és 120 ezer forint között mozog, de rajtuk keresztül mindössze 25 ezer forint. A PMKIK és a PEST MEGYEI KISOSZ önkéntes tagjai ebből a részvételi díjból további 10 százalék kedvezményt kapnak.

A tanfolyam elvégzése folyamán választ kapsz arra, hogy milyen értékeid, erősségeid vannak, mi a karmikus feladatod, milyen energiák működnek a téged körülvevő emberek és közötted

– írja meghívójában az Iparkamara. De ha ez nem lenne elég, azt is megtudhatják a résztvevők, hogy “9 típus, a 9 féle sorsmissziós számú ember főbb jellemzői”, sőt azt is, hogy – kapaszkodjanak meg! – 

milyen feladattal születtünk le a Földre?

Úgy tűnik, a PMKIK vezetése már tudja, miért született a Földre. A szervezet weboldalán mindenesetre ezt a célt jelölik meg: “Kamaránk a gazdaság szereplőinek, vállalkozások ágazati besorolásának megfelelő általános érdekképviseletét látja el. Tevékenységünk az önkormányzatiság elvére épül.” 


Source link

Index – Gazdaság – 3 milliárd állami támogatással épült az autóipari multi gyára Dorogon

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai eredményei, az alacsony adók és a munkára rakodó adóterhek fokozatos csökkentése tették vonzóvá Magyarországot és Dorog térségét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a francia GMD járműalkatrészeket gyártó alumíniumöntödéjének felavatásán a Dorogi Ipari Parkban. Az új üzem, a legkorszerűbb technikákat alkalmazva, 240 munkahelyet teremt.

A miniszter az átadás előtt közölte, a beruházás értéke 20 milliárd forint, melyhez a kormány 2,9 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
A GMD dorogi öntödéjében alumínium autóalkatrészeket fognak gyártani, az lesz a legnagyobb öntödei üzletág a csoporton belül, Európában pedig az egyik legmodernebb.

Szijjártó Péter kiemelte, a beruházásért jelentős volt a verseny, mivel a GMD-csoport leányvállalataival a világ 14 országában van jelen. Az autóipar Magyarországon 2010 és 2018 között két és félszeresére növelte termelési értékét, amely tavaly 6 százalékkal bővült és 2018-ban elérte a 8500 milliárd forint. Az ágazat exporthányada 90 százalék feletti, az itt előállított autóipari termékek a világpiacokon is versenyképesek.


Source link