Index – Gazdaság – Megtorpant az érdeklődés a babaváró hitel után


Július közepére már halványodtak a babaváró hitel hetekkel korábbi népszerűségének jelei, írja a Bank360.hu, megcsappant a fiatal családok érdeklődése a 10 millió forintos babahitel iránt az oldal szerint. Míg júniusban szinte mindenki az akár vissza nem térítendő támogatássá is alakítható babaváró hitelre volt kíváncsi, addig mostanra elfogyott az érdeklődők és az igénylők lendülete.

A babaváró hitel kalkulátort is kínáló portál statisztikái szerint 

a babaváró rendelet hatálybalépésekor tapasztalható érdeklődés mára nagyjából a felére esett vissza a kifejezetten babaváró hitel miatt odalátogatók száma alapján.

A Google Trends alapján a februári bejelentéstől július közepéig vizsgált időtávon a július eleji csúcshoz képest több mint 80 százalékkal esett vissza az érdeklődés mindössze néhány nap alatt.

A legfrissebb adatok szerint július 15-ig mintegy 2 400 babaváró igénylés érkezett a pénzintézetekhez, a nagycsaládok autóvásárlási támogatására viszont 5700 kérelmet nyújtottak be, míg a jelzáloghitel elengedését július 10-ig 703-an kérték.

A bankok sem vívnak ölre menő harcot az ügyfelekért első ránézésre, holott az állam garanciát vállal a hitel visszafizetésére. Egyes pénzintézetek csak a hatálybalépés után napokkal vagy hetekkel később indultak el a babaváró hitellel. Úgy tűnik, még az állami kezességvállalás sem jelent elég garanciát a bankoknak ahhoz, hogy felrázzák és babaváróra csábítsák a családalapítás előtt állókat, szinte alig van olyan pénzintézet, ahol fókuszba került volna vagy hangsúlyosabbá válna a termék a lakosság felé intézett kommunikációban.

Eközben egyre több igénylő számol be arról, hogy nem felelt meg a legtöbb banknál alkalmazott konzervatívabb hitelbírálati feltételeknek, amelyek között a leggyakrabban visszatérő akadály az elvárt jövedelem nagysága. A Bank360 statisztikái szerint:

  • 5 százaléka minimálbér alatti jövedelmet tudna igazolni, nekik egyetlen bank sem fog babaváró hitelt nyújtani.
  • 20 százalék 150 000 forint alatti jövedelemmel rendelkezik, nekik 6 pénzintézetnél van esélyük a sikeres hitelfelvételre, ahol elegendő lehet a 150 000 forintnál alacsonyabb jövedelem.
  • 50 százaléknak nem akadály a nettó 250 000 forint feletti jövedelem igazolása, így bátran fordulhatnak a bankokhoz.

Az oldal szerint már meglévő hitelek is jócskán beleszólhatnak abba, hogy a házastársak fel tudják-e venni a babaváró hitelt. A jövedelem csak egy bizonyos szintig terhelhető hitellel, a babaváró kölcsön törlesztőrészlete pedig számít a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató megállapítása során. Azaz amelyik házaspár jövedelme nem bírja el a babaváró hitel törlesztőjét más hitel – például hitelkártya vagy jelzáloghitel – törlesztőrészlete mellett, az szintén nem tudja igényelni a kölcsönt.

Az indulás után három héttel tehát nem látni a kezdeti kirobbanó érdeklődés kitartásának jeleit. A Bank360 szerint ennek a fentieken túl oka lehet, hogy azok a kismamák, akinek fontos volt a szülés miatt, már az első napokban igényeltek, és sokan várhatnak még OEP-igazolásra is, továbbá azok a házastársak, akik terveznek babával, kivárhatnak a terhesség 12. hetéig, amikor is az igényléssel együtt a törlesztés szüneteltetése is kérhető.





Source link

Index – Gazdaság – Túl lassan jön meg a kártyás pénz a kereskedőknek


2019.07.18. 13:57

Magyarországon még ma sem elég széles körű a bankkártyás fizetés, pedig a készpénzhasználat csökkenése hatékonyan járulhatna hozzá a szürkegazdaság visszaszorításához, írja a GVH a bankkártya-elfogadás piacán folytatott ágazati vizsgálatának összegzésében.  

a megkérdezett kereskedők a bankkártya-elfogadás hátrányai között említették, hogy csak napokkal később jutnak hozzá a vásárlások ellenértékéhez.

A GVH ezért javasolja az elfogadó bankoknak, hogy a jelenleginél gyorsabban írják jóvá a bankkártyás tranzakciók ellenértékét.

A hatóság jelentése szerint 2013 és 2018 első negyedéve között jelentősen nőtt a bankkártyát elfogadó kereskedők száma, és az egy bankkártyára jutó tranzakciók száma is egyre közelíti az uniós átlagot. A kártyát elfogadó kereskedők száma azonban rendkívül alacsony hazánk egyes területein, és még mindig erős a magyar fogyasztók kötődése a készpénzes fizetéshez.

A bankközi jutalék csökkentése – az ágazati vizsgálat szerint – általánosságban enyhíttette a kereskedők díjterhelését, azonban a csökkentés mértéke a kereskedő vállalkozások méreteitől is függ.  A legkisebb kereskedők elfogadási költségei ugyan jelentősen mérséklődtek, forgalomhoz viszonyítva azonban még mindig az e kategóriába tartozók díjterhelése a legnagyobb. A GVH továbbá megfontolásra javasolja a bankkártya-elfogadás, illetve a bankkártya-használat népszerűsége növelését adópolitikai eszközökkel is.





Source link

Index – Gazdaság – Megtilthatják a NAV-osoknak, hogy aranyat, gyémántot és mobilt tartsanak maguknál


2019.07.18. 12:18

Varga Mihály pénzügyminiszter rendeletben szabta meg, hogy ezentúl a területi szervek vezetője megtilthatja az Adóhivatal munkatársainak, hogy készpénz vagy mobil legyen náluk, vette észre az mfor.hu. A döntés értelmében a dolgozó nem vihet magával:

  • tízezer forintot meghaladó készpénzt és – az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kivéve – készpénz-helyettesítő fizetési eszközt,
  • külföldi készpénzt és készpénz-helyettesítő fizetési eszközt,
  • magáncélú telekommunikációs eszközt,
  • ötezer forintot meghaladó összegű élvezeti cikket, így különösen alkoholterméket, dohánygyártmányt, kávét,
  • húszezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyat, így különösen nemesfémtárgyat, drágakövet, egyéb értéktárgyat

a szolgálatba. Az értéktárgyakat a szolgálatba lépés előtt le kell adniuk az értékmegőrzőbe. A tiltás nem automatikusan kötelező, arról az illetékes vezető dönt, hogy alkalmazza-e. Bár a rendelet nem indokolja meg a tiltást, feltehetően a terepen dolgozó munkatársakra van szabva a szigorítás, akik ki vannak téve a korrupció lehetőségének. 





Source link

Index – Gazdaság – A Vodafone megkapta az engedélyt a UPC felvásárlására


Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Vodafone csoport 18,4 milliárd euróért megvásárolja a Liberty Global német, cseh, román és magyar leányvállalatát, így a UPC Magyarországot is, írja az MTI.

Az ügylet július 31-én zárulhat, amikor a Vodafone Magyarország és a UPC Magyarország megkezdi közös működését.

A Vodafone az MTI-vel csütörtökön közölte: a felvásárlás lezárásáig a két cég különálló szolgáltatóként működik tovább, az ügyfeleiket pedig változatlanul, az eddig megszokott ügyfélszolgálati csatornákon szolgálják ki. A tájékoztatás szerint a két cég integrációja akár egy évig is eltarthat.

Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója a közleményben ismertette: a céljuk, hogy a két cég egyesüléséből mihamarabb profitáljanak az ügyfelek, ezzel a Vodafone nemcsak a mobil, hanem a vezetékes szolgáltatások piacán is jelen lesz. Az integrációs folyamat csak a tranzakció lezárása után kezdődhet, egyes folyamatok hónapokig is eltarthatnak.

A Vodafone-vezér szerint cégük és a UPC magyarországi egyesülése erősíti a piaci versenyt, innovatív szolgáltatásokat eredményez, ami a fogyasztók és az egész ország számára is előnyös lesz. A vállalat továbbiakban is Magyarország megbízható partnere szeretne maradni, inspiráló újdonságokat és a szolgáltatások teljes skáláját kínálva lakossági és vállalati ügyfelek számára – jelezte. Elmondta, hogy a növekedés során biztosítani fogják, hogy mindez fenntartható módon történjen. A Vodafone elkötelezett Magyarország digitális jövőjének építésében – tette hozzá.

A Vodafone Magyarország és a UPC Magyarország a jövőben közösen bővíti majd gigabitképes szolgáltatásait, az egyesült vállalat képes lesz teljes körű – mobil-, vezetékes szélessávú internet, televízió és telefon – szolgáltatások nyújtására.

A felvásárlással a Vodafone Európa legnagyobb vezetékes szolgáltatója lesz: 116,3 millió mobil-, és 22,1 millió televíziós ügyféllel, valamint egy olyan újgenerációs vezetékes hálózattal, amely összesen 122 millió háztartást és vállalkozást ér el 13 európai országban.

A megállapodással a Vodafone Magyarországnak a mobil üzletágban hozzávetőlegesen 25 százalék, a vezetékes szélessávú üzletágban 24 százalék, a kereskedelmi televíziós üzletágban pedig 19 százalék körüli piaci részesedése lesz az előfizetők száma alapján.

A Vodafone csoport jelenleg 25 országban van jelen mobilszolgáltatással, és további 41-ben rendelkezik partnerhálózattal, 19 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. A 2019. március végi állapot szerint a Vodafone 650 millió mobil-, illetve 19 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel, valamint 14 millió TV előfizetővel rendelkezik.





Source link

Index – Gazdaság – Ezé a megyéé a fél Balaton

A Dunántúl közepén elhelyezkedő megye különlegesen jó földrajzi, és ezért idegenforgalmi adottságokkal bír: közepén a Bakony, északon a Kisalföld, déli részén a Balaton és a Balaton-felvidék hegyei határolják. A Balaton partszakaszának majdnem fele érinti a megyét, konkrétan Balatonedericstől Balatonkeneséig, ami a megye turisztikai bevételeit dobja meg, agrárszempontból pedig a Balaton-felvidék szőlői, és az azokra épülő borászat emelendő ki. A Bakony és a Balaton-felvidék miatt erdősültség tekintetében a harmadik legjobb az országban.

4400 négyzetkilométeren 216 települése van, köztük 15 város. Megyeszékhelye Veszprém, 60 ezer lakossal. A települések felében 500 főnél kevesebben laknak, nagyvárosnak számít Pápa, Ajka és Várpalota, egyenként 20-30 ezres népességgel. Összesen 346 ezer ember él a megyében, létszámuk az 1980-as évek óta folyamatosan csökken.

A megye gazdaságát az elmúlt néhány évtizedben két másik megye, legfőképp megyeszékhely (Győr és Székesfehérvár) elszívó ereje és a rendszerváltás befolyásolta leginkább. Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek.

Mindeközben a turizmusra is folyamatosan lehet számítani: a megyében közel 300 kereskedelmi szálláshely van mintegy 32 ezer férőhellyel. A férőhelyek száma és a vendégforgalom minden évben emelkedik, 2010 óta töretlenül. 2017-ben a megye szálláshelyeit 710 ezer vendég 2 millió 34 ezer éjszakára vette igénybe, a vendégek közel 80 százaléka belföldről érkezett.

Veszprém megyéből a munkaképes korú lakosság nagyjából 40 százaléka elmegy, máshol dolgozik. Győr és Székesfehérvár elszívó hatása számít a leginkább, Győr önmagában erősebb lenne, de a Bakony miatt nehezebb az átjárás, így többen választják Székesfehérvárt.

A KSH adatai szerint 2018 végén Veszprém megyében a 15-74 éves népesség 61,5 százaléka, 160 ezer fő volt gazdaságilag aktív, ez 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta 2,1 százalék volt. A keresetek majdnem 10 százalékkal alacsonyabbak, mint országosan, de a megye egy évvel korábbi átlagához képest 13 százalékkal emelkedtek. Az egy főre jutó GDP összege ugyan elmarad az országos átlagtól, de némi felzárkózás történt az utóbbi években.

A megyében a vállalkozások 2017-ben kevesebb beruházást hajtottak végre (egy vállalkozás átlagosan 27,1 millió forintot), de ehhez hozzátartozik, hogy 2015-ről 2016-ra másfélszeres növekedést regisztráltak a megyei vállalkozások között, így az a lendület feltehetőleg még kitart. Ugyanakkor a 300 legnagyobb árbevételű cég – a csökkenő tendencia mellett is – átlagosan 262 millió forint értékű fejlesztést valósított meg.

Veszprém megyében 2012 óta a lakásberuházások száma hullámzóan alakult. A 2014-es átmeneti élénkülés után 2016-tól új lendületet vett a lakásépítés. 2017-ben az egy évvel korábbi, már növekvő bázishoz képest 45 százalékkal több, összesen 415 új lakás épült.

A Veszprém megyei vállalkozásoknál 2017-ben 63 és félezer ember dolgozott, ez a szám viszonylag állandó az elmúlt évek során. A top 300-as vállalkozások összességében majdnem 38 ezer embert foglalkoztatnak, ez 8,7 százalékos növekedés az előző évhez képest, a top 100-nél 10,3 százalékos volt a létszámnövekedés.

A megyén belül négy nemzetgazdasági ágban sikerült bővíteni a foglalkoztatást a legutóbb mért évben (2017-ben): a feldolgozóiparban, az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél.

A megyei nettó árbevétel felét a feldolgozóipar, több mint ötödét pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás adta, harmadik helyen a szállítás, raktározás áll, a negyediken pedig az építőipar, ami közel 14 százalékkal növelte nettó árbevételét. Az árbevétel alapján meghatározó 300 legnagyobb vállalkozásnál képződött a megyei üzemi eredmény közel fele.





Source link

Index – Mindeközben – Jobb biznisz a bálnanézés, mint a bálnavadászat


Japán nemrég a nyugati világgal dacolva újraindította a kereskedelmi bálnavadászatot, ami, ahogy korábban részletesen is bemutattuk, elsősorban absztrakt nemzetközi jogi elvekről és a halászati lobbi politikai erejéről szól, gazdaságilag viszont veszteséges. 

Ahogy a Japan Times minapi cikkéből kiderül, Japán gazdaságilag jobban járna, ha nem lőné, inkább védené az állatokat: miközben a bálnavadászati ipar egésze olyan 300 embernek ad munkát és az ország húsfogyasztásának 0,1 százalékát adja, addig manapság Japán legészakibb és legdélibb részén, Hokkaidón és Okinaván ennél sokkal nagyobb tömegeket és jelentősebb pénzt mozgat meg a bálnanézés. Tavaly csak Hokkaidó egy kikötőjében 33 ezren fizettek be a bálnaszpottingra alapozó hajótúrákra, Okinaván egyetlen cég az év első három hónapjában 18 ezer turistát vitt bálnanézőbe. 

Ahogy a cikk egyik interjúalanya mondja, a bálnavadászat elég sok európai turistát elriaszt, úgyhogy nem tűnik túl értelmesnek a japán kormány részéről, hogy kitart mellette, miközben egyszerre próbálja javítani az ország nemzetközi imázsát és felpörgetni a turizmust.





Source link

Index – Gazdaság – A NER az informatikai piacot is bekebelezi?


Már hónapok, vagy talán évek óta lehetett hallani a piaci pletykát, hogy Mészáros Lőrinc be akar szállni a távközlési piacra és meg fogja venni a Telekomot. A múlt héten aztán történt egy bejelentés, amiből kiderült, hogy a pletyka igaz, csak nem pont Mészáros vette meg nem pont a Telekomot, hanem a Mészáros közelében lévő, de távolodó 4iG lett a T-systems tulajdonosa.

Ezzel elindult az informatikai és távközlési piac neresítése is.

De pontosan mi kerül a Jászai Gellért vezette 4iG-hez és mi marad a Magyar Telekomnál? Miért akar egyáltalán benyomulni az informatikai piacra a kormányközeli üzleti kör, a Telekomnak pedig miért érheti meg eladni a cégét? És mit szólnak mindehhez az informatikai és távközlési piac szereplői?

Ezt beszéltük át a Hol a Pénz? adásában Brückner Gergellyel, az Index gazdaság rovatának újságírójával és Tóth Balázzsal, a tech-tudomány rovat újságírójával. 





Source link

Index – Gazdaság – Nehéz pótolni a nyugdíjas vasutasokat, buszsofőröket és postásokat

Munkaerőhiány van a MÁV-nál, a Postánál, a BKV-nál, írja a Népszava, összesen 2500 dolgozó hiányozhat a három cégtől. A Postánál mindössze csak 1 százalék a betöltetlen állások száma, azonban a régi dolgozók arra panaszkodnak, hogy sok a képzetlen munkatárs, mivel az állam megszüntette a postaforgalmi szakközépiskolákat, a főiskolai postatiszti képzéseket. Az elmúlt évek béremeléseit követően a kézbesítők bruttó bére jelenleg 210 ezer forint körül alakul. A Magyar Posta egyébként egész sajátosan reagált, amikor az év elején a túlórákról kérdezték.

A MÁV-csoport 2,5-3 százalékos létszámhiányról számolt be a Népszava kérdésére. Ugyanakkor árnyalja a dolgot, hogy sok a tartósan beteg kolléga. Kevés a váltókezelő, a pénztáros, a tolatásvezető, a jegyvizsgáló, a járműszerelő, a biztosítóberendezési és távközlési műszerész, a felsővezeték-szerelő, a szolgálattevő, valamint a mérnök. Kicsi a cégnél a rotáció, viszont sok az 50 év fölötti alkalmazott, és már az idén sokan nyugdíjba mennek. Egy jegyvizsgáló körülbelül 270 ezer forint bruttót keres havonta.

A Volán-társaságoknál jelenleg 5 százalék körül van a betöltetlen állások száma, de elmondásuk szerint ez nem okoz fennakadást a szerződésik teljesítésében. Elsősorban járművezetőből és -karbantartóból van hiány. Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke szerint azonban a tervezett 30 százalékos béremelés is csak arra lesz elég, hogy a 2-3 ezres létszámhiánnyal küzdő cégtől ne menjenek el többen, új embereket nem fog bevonzani. A túlórákról amúgy a Volán is osztotta a Posta véleményét.

1,5-2 százalék a betöltetlen állások száma a BKV Zrt.-nél, „leginkább járművek szerelésével, karbantartásával, illetve az infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos munkakörökbe, valamint járművezetői és mérnöki feladatok ellátására keresünk munkaerőt” – írták a Népszava kérdésére. 





Source link

Index – Gazdaság – Zárva marad a műtrágyakirály Bige László gyára


2019.07.17. 09:21
Módosítva: 2019.07.17. 09:35

Fellebbezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Bige Holding Kft.-nek kedvező, köztes végzése ellen, így egy darabig még biztos zárva marad a műtrágyakirály gyára, írja a Népszava. Bigééknek nyolc napjuk van észrevételeket tenni, azután kerül az ügy másodfokra, azonban hátráltató tényező, hogy július 15-től augusztus 20-ig ítélkezési szünet van.

A Bige Holding soron kívüli döntést kért a szünet miatt. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy a bíróság kedvező döntése miatt akár a héten kinyithat a szolnoki gyár, ezért várt mindenki arra, hogy fellebbez-e a Katasztrófavédelmi Igazgatóság. 

Bige László  szolnoki gyárát először tavaly novemberben szállta meg több száz rendőr és katasztrófavédő. A rendőrség akkor azt közölte: a hulladékgazdálkodási törvény megsértése és más bűncselekmények miatt nyomoznak. Azóta is folyamatosan vizsgálták a céget. A rendőrök 9-szer, a katasztrófavédők 12-szer voltak kint fél év alatt. A tizedik leggazdagabb magyarnak számító Bige László május végén két napot őrizetben is töltött.





Source link

Index – Gazdaság – Ismét bajba került az egykori Brokernethez köthető szlovák Novis biztosító


2019.07.17. 09:55
Módosítva: 2019.07.17. 10:08

Ismét megtiltotta az MNB a szlovák Novis biztosító termékeinek értékesítését, miután a jegybank vizsgálata megállapította, hogy a cég ügyféltájékoztató dokumentumai nem tartalmaztak világos, pontos, közérthető és egyértelmű tájékoztatást az azokhoz kötődő, előre meghirdetett hozamvállalás jogi természetéről, arról, hogy az törvényes biztosítékokkal megerősített hozamgaranciának minősül-e.

Emiatt nincsenek meg annak feltételei, hogy a fogyasztók valós élethelyzetüknek, igényeiknek és tényleges szükségleteiknek megfelelő, megalapozott döntést hozzanak biztosítási szerződésük megkötése előtt. Ez súlyosan veszélyezteti az érintett ügyfelek érdekeit, írja közleményében az MNB. Egy korábbi vizsgálat során amúgy az MNB megállapította, hogy a QUANTIS Consulting közvetett tulajdonosa egyidejűleg tulajdonos a – Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó – szlovákiai NOVIS biztosítóban is.

Mindezek miatt az MNB megtiltotta a vizsgált öt befektetési élet- és nyugdíjbiztosítási termék magyarországi terjesztését. Nem először kerül a Novis az MNB látókörébe, tavasszal már egyszer felfüggesztették a biztosító termékeinek árusítását. 





Source link